2010.08.10. Ábrahámhegy, első fejezet

 

 

Mi tagadás, régen írtam már blogot. Nem mintha nagy veszteség lenne. Vékonyka irodalmi vénám alig-alig fedezi a képek minimális értelmezéséhez szükséges szövegek beszuszakolását. Szentségelek is emiatt a fogam között állandóan, de hiába. Vagyis jobban teszem, ha most belefogok a rengeteg fotó fölpakolásához.

 

A hét zsúfoltan telt. Némi balfaszkodás után találtam el Ábrahámhegyre. Az origó Závadáék nyaralója, körben néhány másik házban bérelt apartmanok, szobák. Nagyon közel egymáshoz, így aztán hol reggel, hol este, hol napközben a strandon, kis fluktuációval, állandó csapat gyülekezett. Első nap Parti Nagy Lajos marhapaprikása rotyogott a bográcsban, aztán a Káli étterem szürkemarha vadasa halászlével, tán szerdán Kerékgyártó Pista rákpörköltje, csütörtökön reggelibe fojtott gardenparty Váradiéknál. Meg sok-sok vörösbor...

Eszelősen fotóztam. Végre nem autóból kellett az országutat, mozgásban. Hanem embereket, és ezt nagyon imádom! És milyen embereket!

Okos és szép embereket...

 

Nem tudom ki hogy van vele, de én képtelen vagyok pihenni. Hiába a csodás Balaton, selymes színeivel, a víz locsogásával, langyos levegővel, én pörgök, pörgök, hatkor már fenn, komputer, gmail, hírkereső, tusolás, kávé, nyüzsi. Megőrülnék, ha ki kéne feküdni napozni a partra...

Pedig isteni hajnalban. Csend, alfaállapot, pasztellsimogatás...

 

 

Az első közös vacsorázás Závada Paliéknál. Hegyoldalban kék, meg fehér vásznak alatt, a megterített  pingpongasztalnál ültünk.

 

 

 

Hűvös volt az alkonyat, de addig sok idő telt el, először a bogrács, húsok, kenyerek, uborkák dolgát kellett elrendezni.

PNL dolgozik. Én is segítettem, nálam volt az egyetlen használható pengéjű bicska.

 

    

 

 A katlanban faágak, meg újság lángol. Az egyik cikk címe: A köztársaság.. Most éppen ég.

Ma aláírták a médiatörvényt. Nagy Testvér figyel.

 

 

 

 

 

 

Nem tudom, mi a fenét csináljak! Olyan sok fotó készült -durván kétezer, ebből cca. 300 maradt- hogy képtelenség mindent mutatni.

Nádori Lici papája. Ha jól értettem, 88 körül járhat. Hihetetlenül friss a memóriája, tátott szájjal hallgattam a történeteit. Elég sok mindenről tud, ami az elmúlt években kis magyar szemétdombunkon történt...

 

 

 

 

 

Váradiék, a Csáki-Radnóti pár, Bíró Kriszta, PNL, stb

 

 

Závada Pali, Bán Zsófi, Vojnich E.

 

 

 

Nádori Licivel

 

 

Csáki Judit

 

 

Vojnich Sonnevend Julival

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Megjöttek Váradi Juliék is.

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Lici és Orbán Juli

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Kriszta kütyüvel

 

 

Lici Orbán Eszterrel

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

 

Most dőltem ki. Momentán ügyeletben vagyok, elegem lett  a mai napból. Majd folytatom holnap, holnapután. Legalább nem leszek annyira elviselhetetlenül unalmas.

 

 

 

 

Éjfél közeleg. A komputer mellett zörög a frizsider, hálisten üres, nem tudok zabálni ma már semmit. Van  valamennyi víz, iszom kicsit. Jó lenne még Ábrahámhegyen..

 

Ezt itt Szüts fotózta rólam valamelyik nap.

 

 

 

 

 

To be continued...