2009.03.20. Szüts Miklós kiállításán

Tegnap egész este azon járt a fejem, hogy milyen okosságokat fogok majd írni Szüts kiállítása kapcsán, aztán úgy jártam, mint Rényi András, belezavarodtam a majdnem spontán mondanivalómba. Főleg mert reggelre kiment a fejemből az összes "zseniális" gondolatom, levezetések, szép hasonlatok. A fene se tudja már, miért pont Purcell fiatalos, boldogságos zenéi, archaikusságuk ellenére nagyon is modern megoldásai, légies kristályerdők, üde, liános rengetegek, belülről világítások, ravaszul és csalókán könnyed, mégis  érett dallamok jutottak folyton eszembe, amikor tegnap délután (még nappali fényben!!)  beléptem a Nemzeti Színház előterébe, és elgyengült térdekkel, vadul fotózva habzsoltam a látványokat. Elképesztően jónak találom őket, Szüts festői korszakai közül az egyik nagy-nagy csúcs sikeredett az elmúlt néhány hét "gályázása" után...


A délutáni érkezés után a MÜPA és a Nemzeti közötti téren, ellenfényben....





Aztán a lélegzetelállító enteriőr az előcsarnokban:

  

                      

 

     

A megnyitón néhány bevezető szót mondott Alföldi Robi, majd Rényi András meander vonalakkal leírható kacskaringókat tett a szentivánéji Szüts- rengetegben....



    

 

                   

Presser Gábor énekelt és zongorázott..Gyönyörűségesen..

    

Szépszámú közönség a csarnok minden zugában. Sajnos a blog keretei nem teszik lehetővé, hogy mindenkit mutassak, de néhányan azért mégis:

      

Parti Nagy Lajos és Bíró  Kriszta. Váli Deske és Jávor Kata.

    

Závada Pál mackós, kisfiús alkatával...És Vojnich hitvesi gratulációja.

    

Kedves Szüts mester, én is gratulálok, bizony nagyon-nagyon zene..meg kép.

    


   

Sietnem kellett haza, otthon Győrben közben havazott, de felhők itt is bőven

 

Ma este meg ügyelek, kis szabadidőmben követtem el a mai beírást. 


Tegnap jobban éreztem magam.