Érzem, érzem, mint Koltai-Szabóbakter, vizibetegségének javuló fázisában. Szoríjjam még a hajmát a hónam alatt, vagy ne? Csak pipázni ne kelljen macskaszőr, lőpor stb keverékéből!! Inkább jobban érzem má magam. De tényleg, délutánra már sokkal szebb a világ, és meglátva az üzlet zöldségrészlegében az idei első spárgacsokrokat, megindult a fantáziám, mit lehetne ebből költeni? Némely sakkozók fejben kitalált játszmákat visznek végig, én meg virtuális főzést rendezek. Olyan ízkombinációt ötlöttem ki, hogy még Szüts Miklós és francia barátai is díjazták volna ( pedig ők aztán tényleg, de tényleg...). Szóval sült spárga lenne, karamellás fuvallatokkal a nyelv kétoldalán, kicsit pikánsan. Betekertem a spárgákat finomra szelt bajor füstölt nyers sonkával, tetejükre füstölt gomolyasajt szeletek, MAGOZOTT DATOLYA-darabok, leöntve a rakat ír barnasörrel (guinessfajta). A kiálló spárgacsúcsokat marokkói aszaltszilvás-csipősfűszeres mártással leönteni, befedni a tepsit fóliával, és lassan átsütni-párolni. Mikor már majdnem okés, akkor le a fóliával, erősebb lángon megpirítani, ekkor kicsit egybesülnek a hozzávalók, színük is karamellás lesz, a sör besűrűsödik, és csodálatos mártást képez. Hogy csodálatos, azt onnan tudom, hogy a kiötölt receptet itthon azonnali hatállyal megcsináltam. Mit mondjak? SZ.M. barátom szavajárásával, fergeteges lett. Úgy kell zabálni, hogy kétoldalt csorogjon a szaft az ember szájasarkán, és friss győri gyökérrúd ( spéci ropogós rozsos kenyérfajta, isteni) belével, héjával tunkolni. Barna, világos, és mindenféle sörök, száraz vörösborok, egyaránt passzolnak. Júniusban érkeznek angliai barátaink, be lesznek csalizva a kajával, pláne hogy imádják a spárgát...Hát, ilyen lett:

   

Amúgy napközben meló, meló, meló, de a folyosón idilli jelenet, apuka önfeledten játszik pici babájával, anyukára várva.  A 6 hónapos csöppség hatalmasakat kacag, megindítóan imádja az apját,  óriási bizalom és boldogság a szemében. Az enyémben  kis párásodás, ahogy engedélyükkel megörökítettem a jelenetet...

 

Itthon békesség, fények a szobámban. Szindbád mondta: "Élet, élet, szent megúnt élet, de jó visszatérni beléd!..."
Azért egy kis jó tömény csontos húsleves hosszútésztával, hegyes- csipős pirospaprikával, az hiányzik még.